Baseball Hitter típusok

Az ütőjátékosok a játékhelyzettől és a játékos képességeitől függően többféle szerepet tölthetnek be. Olvass tovább, hogy többet tudj meg a különböző szerepekről, amelyeket az ütők betölthetnek attól függően, hogy mi történik a játékban és milyen képességekkel rendelkezik a játékos.

Tartalomjegyzék

• Melyek a különböző ütőtípusok a baseballban?
• Balkezes ütők
• Jobbkezes ütők
• Switch Hitter
• Pinch Hitter
• Lead-Off Hitter
• Cleanup Hitter
• Power Hitter
• Kapcsolat Hitter
• Dead-Pull Hitter
• Push Hitter
• Kijelölt ütő
• Choke Up Hitter
• GYIK

Melyek a különböző ütőtípusok a baseballban?

• Balkezes ütők
• Jobbkezes ütők
• Pinch hitter
• Switch ütő
• Lead-off ütő
• Cleanup ütő
• Power ütő
• Kontakt ütő
• Dead-pull ütő
• Push Hitter
• Kijelölt ütő
• Choke up hitter

Balkezes ütők

A játékos domináns keze határozza meg, hogyan fogja meg az ütőt, és hogy a hazai pálya melyik oldalán áll. A játékosok az ütőt a domináns kezükkel a tetején fogják meg, és a nem domináns vállukkal közelebb állnak a dobóhoz. Az ütők általában jobban ütnek az ellenkező domináns kézzel ütő dobóknál, mert a dobás hamarabb kerül a látóterükbe.

A balkezes ütők/balkezesek olyan játékosok, akiknek a domináns keze a bal kezük. A hazai pálya jobb oldalán állnak, és általában jobban ütnek a jobbkezes dobóknál.

Jobbkezes ütők

A jobbkezes ütők/jobbkezesek olyan játékosok, akiknek a jobb keze a domináns kéz. A hazai pálya bal oldalán állnak, és általában jobban ütnek a balkezes dobóknál.

Switch Hitter

A váltóütők olyan játékosok, akik a lemez mindkét oldalán tudnak ütni. Ők maguk általában nem kétkezesek, csak arra képezték ki őket, hogy bal és jobb kézzel is tudjanak ütni. A switch ütő hasznos, mert mind a balkezes, mind a jobbkezes dobók ellen tud ütni; nincs hátránya annak, ha a dobó ellen ugyanazzal a domináns kézzel ütnek, mert egyszerűen a lemez másik oldaláról is üthetnek.

Pinch Hitter

A pinch ütők olyan helyettesítő ütők, akik a már a felállásban lévő ütőket helyettesítik. Amint a cserejátékost bevetik, az általa helyettesített játékost ki kell venni a játékból. Amikor egy csapat védekezik, miután egy pinch hittert a játékba helyeztek, a pinch hitternek vagy védekeznie kell az általa helyettesített játékos helyett, vagy egy másik védekező játékos helyettesítheti a pinch hittert.

Előfordulhat, hogy a beugró ütő más védekező pozícióban játszik, mint az általa helyettesített játékos, így más cseréket kell végrehajtani. A pinch hitterek használata olyan stratégiai lépés, amelyet a menedzserek csak akkor alkalmaznak, ha szükséges, mivel ehhez egy játékost teljesen ki kell venni a játékból. A pinch hittereket általában a mérkőzés vége felé használják, jellemzően a dobójátékosok cseréjére, vagy azért, mert egy speciális képességre (például a buntingra) van szükség a mérkőzés bizonyos körülményeihez.

Lead-Off Hitter

A lead-off ütő az első ütő a felállásban, de utalhat egy félidő első ütőjére is. Stratégiai szempontból a kezdőütő (a felállásban) általában a csapat egyik legjobb ütője, de ami még fontosabb, a legjobb és leggyorsabb bázisfutó. A céljuk az, hogy bázisra jussanak, és amikor a mögötte álló erősebb ütők találatokat szereznek, akkor a bázisfutási képességeiket felhasználva minél messzebbre juthatnak.

Cleanup Hitter

A cleanup ütő a negyedik helyet foglalja el a felállásban, és általában a csapat legerősebb ütője. Ennek lényege, hogy az előttük lévő ütők elérik a bázist, majd egy erős ütést szereznek, és a bázisfutókat a hazai pályára juttatják, így tulajdonképpen megtisztítják a bázisokat.

Power Hitter

A power ütők erős, erőteljes ütők, akik gyakran messzire ütik a labdákat a külső mezőnybe., viszonylag sok hazafutást, triplát és duplát ütött. A legjobb erőütők is egyenletesen ütnek, de sokan elsősorban arról ismertek, hogy képesek erővel ütni, még akkor is, ha gyakran ütnek ki, vagy nem jutnak olyan gyakran bázisra, mint mások.

Kapcsolat Hitter

A kontakt ütők következetesen érintkeznek a labdával, és bázisra jutnak. A kontakt ütők arról ismertek, hogy viszonylag gyakran jutnak bázisra, és bázisfutó képességeiket használják fel a bázis eléréséhez, ha nem ütik meg nagyon keményen a labdát. Arról is ismertek, hogy nem ütnek ki gyakran.

Általánosságban elmondható, hogy az MLB Nemzeti Ligája arról ismert, hogy több kontaktütője van, míg az Amerikai Liga arról, hogy több erőütője van. Ez alól az elv alól azonban számos kivétel van. Egy csapatnak jó egyensúlyban kell lennie mind a kontaktütők, mind az erőütők, valamint olyan ütők között, akik mindkettő tulajdonságait mutatják, ahhoz, hogy támadásban sikeres legyen.

Dead-Pull Hitter

A baseballban a dead pull ütő olyan játékos, aki a labdát a pálya azon oldalára üti, ahol áll, amikor ütőjátékosként áll., azaz a jobbkezes (a hazai pálya bal oldalán álló) játékos a harmadik bázis vagy a bal mezőny felé üt. Ezek a játékosok gyakran esnek áldozatul a váltásoknak, amikor a védők a pálya egyik oldalára húzódnak, mivel az ütő arrafelé hajlamos ütni a labdát.

Push Hitter

A baseballban a push hitter az az ütő, aki többször üti a labdát az ellenkező mezőre, mint ahányszor húzza a labdát. Például egy jobbkezes push-ütő többet ütné a labdát a jobb mezőnybe, mint balra. A mai játékban kicsit ritkábbak a push ütők. Azonban minden idők nagyjai, mint például Derek Jeter, push ütőként csináltak karriert.

Kijelölt ütő

A kijelölt ütő (DH) olyan játékos, aki csak ütő, de nem játszik védekező pozíciót. Azokban a ligákban, ahol DH-t használnak, a dobó nem üt, és a DH az ő helyét veszi át a felállásban. A Major League Baseballban a 2022-es szezon előtt az Amerikai Ligában használtak kijelölt ütőket, a Nemzeti Ligában viszont nem (ehelyett a Nemzeti Ligában a dobóknak kellett ütniük). A 2022-es szezontól kezdve azonban mindkét ligában a csapatoknak lehetőségük van arra, hogy a dobó helyett kijelölt ütőt használjanak.

Choke Up Hitter

A choke-up ütő olyan ütő, aki feljebb tartja az ütőt, vagy magasabban tartja az ütőt a markolaton, közelebb az ütő hordójához. Ez gyorsabb ütőmozgást tesz lehetővé. Vannak ütők, akik az egész ütés alatt, míg mások csak bizonyos helyzetekben, például amikor két ütésük van.

Az ütőjátékosok hagyományosan az ütő alján, a legalsó lekerekített gombbal körbetekerik a kezüket. A Choke ütők azonban jóval feljebb viszik a kezüket az ütőn, körülbelül félúton a bütyök és a hordó eleje között (az ütő vastag, középső része, amely általában a legtávolabb ütött labdákat eredményezi).

Míg egyes játékosok egyszerűen jobban érzik magukat, ha az ütőre támaszkodnak, és rendszeresen gyakorolják ezt a stratégiát, a legtöbb játékos csak akkor alkalmazza ezt a technikát, amikor két strike-kal kell szembenéznie, és sikeresen játékba kell hoznia a labdát, hogy elkerülje a harmadik strike-ot és a kiesést..

A döntésnek, hogy az ütőt fel kell fojtani, minden köze van az ütősebesség növeléséhez. Az ütő magasabbra fogása megváltoztatja az ütő súlyának eloszlását, így az ütő könnyebbnek érződik, és az ütők jobban át tudják nyomni az ütővel a strike zónán. (az a terület, ahol a labdának át kell haladnia a lemezen ahhoz, hogy ütésnek minősüljön) meglehetősen könnyen. Ezt nevezik "védekező" lendítésnek, ami segít az ütőknek abban, hogy legalább érintkezzenek a labdával, és esélyt adjanak maguknak arra, hogy biztonságosan elérjék az első bázist.

GYIK

A jobb- és balkezes ütők általában a pálya melyik részére ütik a labdát?

Bár természetesen vannak kivételek ez alól a szabály alól, a jobbkezesek általában gyakrabban ütik a labdát a bal mezőnybe, a balkezesek pedig gyakrabban ütik a labdát a jobb mezőnybe. Ez a tendencia nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Major League Baseballban manapság sok csapat váltásokat alkalmaz, amelyek során a védelem oldalra mozog, hogy jobban lefedje azokat a területeket, ahol egy bizonyos ütő általában elüti a labdát.

Mi a különbség a kontakt ütő és a power ütő között?

Ahogy a nevük is sugallja, az erőütők hajlamosak messzebbre ütni a labdát, míg a kontaktütők jobbak abban, hogy az ütőt a labdára juttassák, és elkerüljék a strikeoutokat. Következésképpen az erőütők általában több hazafutást és duplát ütnek, míg a kontakt ütők általában jobb ütésátlaggal rendelkeznek és több egyéni ütést szereznek. Mindegyik ütőtípusnak megvannak a maga előnyei, a kontakt ütők általában a felállás elején vagy alján helyezkednek el, míg az erőütők általában a felállás közepén ütnek.

Milyen pozíciókban játszanak az erőcsatárok?

Nincs általános szabály arra vonatkozóan, hogy melyik poszton ki az ütőjátékos vagy a kontaktütő. Van azonban néhány általános tendencia. Az első alapemberek, a harmadik alapemberek, a bal mezőnyjátékosok és a jobb mezőnyjátékosok azok a pozíciók, amelyeken az erőcsatárok leggyakrabban játszanak. Ezek a pozíciók védekezés szempontjából nem olyan megterhelőek, mint a középmezőny, a centerpálya és az elkapó, ami azt jelenti, hogy azok a játékosok, akik inkább támadásban, mint védekezésben hasznosak, valószínűleg ott fognak játszani. A kijelölt ütők szinte mindig erőcsatárok.