Hogyan működik a pontozás az északi összetettben?

A nordic combined egy olyan sportág, amely a síelés két ágát, a síugrást és a sífutást egyesíti egy versenyszámban. A téli olimpiai játékok egyik fő sportága, a nordic combined egyedi és összetett pontozási módszerrel rendelkezik. A sportolókat először a síugrásaik minősége alapján pontozzák egy pontrendszer segítségével, majd az eredményeket átváltják időkre, hogy meghatározzák az indulási helyüket a sífutóversenyen, amelyet a célvonalon elsőként áthaladó versenyző nyer meg. Azt a módszert, amellyel ezeket a pontszámokat egyetlen összesített pontszámban egyesítik, Gundersen-módszernek nevezik.

Tartalomjegyzék

• Északi kombinált pontozás
• Síugrás pontozás
• Cross-Country pontozás
• A Gundersen-módszer
• Az északi kombinált pontozási szabályok összefoglalása
• GYIK

Északi kombinált pontozás

Az északi kombinált versenyszámok kétféle sífutást tartalmaznak: síugrás, majd sífutás. A sportolók egy normál vagy nagy dombon történő síugrással kezdenek, majd egy 10 kilométeres terepfutást teljesítenek. Az északi kombinált csapatváltó esetében négy sportoló egy nagy dombon végrehajtja az ugrásokat, majd együtt versenyeznek egy 4x5 kilométeres sífutóversenyen.

Háromféle északi kombinált versenyszám létezik, amelyek mindegyike hasonló pontozási módszert alkalmaz: az egyéni normál domb, az egyéni nagy domb és a csapat váltó. Az első két versenyszám hasonlóan épül fel: síugrással kezdődik, majd egy 10 kilométeres sífutás következik. A különbség közöttük az ugrással érintett sánc nagyságában van. Az egyéni normál sáncon a sportolók 90-98 méteres sáncról ugranak, míg az egyéni nagy sáncon a sportolók 120-125 méteres sáncról ugranak.

Az északi összetettben az egyes sportolók síugrásában elért egyéni pontszámok határozzák meg a következő sífutóverseny indulási sorrendjét. A pontszámokat a Gundersen-módszerrel (lásd alább) időre számítják át, majd alkalmazzák a sífutóverseny rajtjára, amely üldözéses verseny. A terepfutóverseny célvonalát elsőként átlépő sportolót tekintik a verseny győztesének.

Síugrás pontozás

Az északi kombinációban a síugrás pontozásos rendszerben történik. Három tényező határozza meg az összpontszámot: az ugrott távolság, az ugrás stílusa, valamint a kapu- és szélkompenzációs pontok.

A távolsági pontokat minden sportoló 60-as skálán kapja, és a K-pont, vagyis a leugrott domb magassága alapján osztják ki. Az az ugró, aki a domb K-pontján landol, pontosan 60 pontot kap, míg azok az ugrók, akik a K-pont felett vagy alatt landolnak, aszerint veszítenek vagy nyernek pontokat a 60-ból, hogy hány méterrel távolabb landoltak a K-ponttól. Minden egyes méter a K-pont és a landolás között 2 pluszpontot ér a normál dombon és 1,8 pontot a nagy dombon. Ha tehát egy sportoló 100 métert ugrik egy K98-as dombon, akkor az alap 60 ponton felül 4 pluszpontot kap (2 méter értékű pont x 2 méterrel a K-Pont után), ami 64 pontot jelent.

A stíluspontokat egy 0-tól 60-ig terjedő skálán adják, és három alkategóriára oszthatók, amelyek mindegyike 20 pontot adhat a sportolónak. A három alkategória a repülés, a leszállás és a kifutás. A repülési pontszám az ugró levegőben való mozgásának minőségét értékeli, a felszállási agresszivitásra, a légnyomás használatára, a stabil helyzetre és a szimmetriára összpontosítva. A landolási pontszámok olyan elemeken alapulnak, mint a fej, a test és a karok mozgása, a landolás simasága és a lábak nyomásának alkalmazása. Végül, az outrun pontozás attól függ, hogy a sportoló a telemark pozícióban marad-e, felemeli-e a felsőtestét, és hatékonyan lazít-e a landolás után. A maximális pontszám, amit egy sportoló stíluspontokban kaphat, 60 pont.

A sportoló pontszámához külső tényezők, például a szél erőssége és iránya vagy a rajtkapu változásai alapján további pontokat lehet hozzáadni vagy elvenni.

Cross-Country pontozás

A sífutóverseny pontozása az északi összetettben a sportoló síugró teljesítménye alapján történik. A verseny lépcsőzetes indítással kezdődik, a legmagasabb pontszámot elért ugró indul elsőként, a többiek pedig a síugrásban elért teljesítményük alapján meghatározott időközönként következnek. Ez a Gundersen-módszer szerint történik.

Az északi összetett sífutás terepfutó versenyszámában nincs pontozás, mivel ez egy üldözéses verseny. Ezért aki elsőként ér célba, az nyeri a versenyt, még akkor is, ha a síugrásban alacsonyabb pontszámot ért el, mint a többi sportoló.

A Gundersen-módszer

A Gundersen-módszert a norvég Gunder Gundersen alkotta meg, aki kitalált egy átváltási rendszert annak meghatározására, hogy a síugrók az északi kombinációban hogyan álljanak rajthoz a sífutóversenyen. A módszer lényege, hogy minden egyes síugráspontot átváltunk egy meghatározott másodpercszámra.

A Gundersen-módszer, amelyet azért találtak ki, hogy megszüntessék azt a zavart, hogy a síugróknak a sífutóversenyek indulásakor hogyan kell a síugró versenyzők között lépcsőzniük, lehetővé teszi, hogy a síugrásban elért pontok számát átváltoztassák egy meghatározott másodpercszámra. Ezt azután arra használják, hogy a sífutóversenyen a sportolók a rajtnál lépcsőzetesen induljanak. A Gundersen-módszer szerinti ugráspontok átváltási arányai a következők.

• Egyéni normál domb: 1 pont = 4 másodperc
• Egyéni nagy domb: 1 pont = 4 másodperc
• Csapat váltó: 1 pont = 1,33 másodperc

A csapatváltó versenyszámban a pontszámokat kerekítik, a 0,5 vagy annál alacsonyabb pontszámokat a legközelebbi másodpercre lefelé kerekítik, a 0,5 feletti pontszámokat pedig felfelé kerekítik. Ha tehát egy csapat csak egy ponttal van lemaradva egy másik csapattól, akkor egy másodperccel később kezdi meg a versenyt, mert 1,33 lefelé kerekítve egy pont, de ha két ponttal van lemaradva, akkor három másodperccel később kezdi meg a versenyt, mert 2,66 felfelé kerekítve három pont.

Az északi kombinált pontozási szabályok összefoglalása

• Az északi összetett pontszámokat a sportolók két szakaszban nyújtott teljesítménye alapján határozzák meg: síugrás és sífutás.
• A síugrást három kategóriában pontozzák egy pontrendszer segítségével: távolság (60-as skála), stílus (0-tól 60-ig), valamint kapu- és szélkompenzációs pontok.
• A Gundersen-módszert használják a síugrás pontjainak másodpercekre történő átváltására, amely meghatározza, hogy a sportolók milyen sorrendben és időben kezdik meg a sífutóversenyt.
• Amelyik sportoló vagy csapat előbb ér célba a terepfutóversenyen, az nyeri a versenyt.

GYIK

Milyen a pontozási rendszer az északi kombináltban?

Az északi összetettben a pontozási rendszer a verseny két felén, a síugráson és a sífutáson alapul. A síugrásokat egy pontrendszerrel értékelik, amely három kategóriában oszlik meg: távolság, stílus, kapu és szélkompenzációs pontok. A távolsági pontok a sánc K-pontján alapulnak, és egy csúszó 60-as skálán kerülnek értékelésre, míg a stíluspontok három alkategóriában szerezhetők, amelyek mindegyike 20 pontot érhet. A síugrás után az egyes sportolók pontjait a Gundersen-módszerrel számítják át másodpercekre, amely meghatározza a sífutóversenyen való indulási sorrendet és a rajtok közötti időintervallumokat. Aki a futamban elsőként ér célba, az nyeri a versenyt.

Hogyan működik az északi összetett pontozás az olimpián?

Az olimpián az északi összetett pontozás ugyanúgy működik, mint az északi összetett világkupában. Először is, a sportolókat a síugrásaik minősége alapján értékelik, és pontokat kapnak a távolság, a stílus és más tényezők, például a szél erőssége és iránya alapján. Ezután a pontszámokat a Gundersen-módszerrel átszámítják, így mindegyikük kap egy időalapú pontszámot, amely meghatározza, hogy milyen helyen indulnak a sífutóversenyen. A legtöbb ugrásponttal rendelkező sportoló indul elsőként, majd a többi sportoló az időeredményeik alapján meghatározott időközönként követi őket. Aki előbb ér célba a terepfutóversenyen, az nyer.

Milyen különböző pontkategóriákat használnak az északi kombinációban?

Az északi kombinált versenyeken számos különböző pontkategóriát használnak. A pontkategóriák a verseny síugró felének értékelésére szolgálnak, és három fő kategóriára oszlanak: távolság, stílus, kapu és szélkompenzáció. A távolsági pontokat egy 60-as skálán értékelik aszerint, hogy a sportolók milyen közel érnek a hegy K-pontjához. A stíluspontok további három alkategóriára oszlanak, és a repülés, a leszállás és a kifutás teljesítménye kategóriákban egyenként legfeljebb 20 pont adható, így a maximális összpontszám 60 pont. Végül, pontokat lehet hozzáadni vagy levonni az ugró pontszámához a szél zavarása vagy a rajtkapu változásai alapján.