Mik az ausztrál labdarúgás szabályai?

Ausztrál futball
Mik az ausztrál foci szabályai

Az ausztrál futball vagy "Aussie Rules" egy gyors tempójú, kontakt sport, amely hasonlít a futballhoz és a rögbihez.

A játékosok célja, hogy a labdát négy különböző kapufán átrúgva több pontot szerezzenek, mint az ellenfél csapata.

Tartalomjegyzék

A pálya

Az ausztrál futballpálya, amelyet pályának is neveznek, ovális alakú, hossza általában 135-185 méter, szélessége pedig 110-155 méter között mozog. Gyakran előfordul, hogy az ausztrál labdarúgást hasonló méretű krikettpályán játsszák. A pálya mindkét végén négy, egyenként körülbelül hat méter magas kapuoszlop található. Ezenkívül minden pálya végén van egy kapu négyzete, valamint egy középső négyzet és egy középső kör a pálya közepén.

A játékosok

Minden csapat egyszerre 18 játékos lehet a pályán, akik mindegyike kijelölt pozícióval rendelkezik. Ezek a pozíciók a következők: teljes csatár, félcsatár, középcsatár, félhátvéd és hátvéd. A 18 pályán lévő játékoson kívül egy csapatnak három cserejátékosa is lehet, akik szükség szerint léphetnek be és léphetnek ki a játékból.

Játékmenet

Egy ausztrál futballmérkőzés négy negyedből áll, amelyek egyenként 20 percesek. A játék az úgynevezett ruckkel kezdődik. A ruck hasonló a kosárlabdához, ahol a labdát a bíró a levegőbe dobja, és mindkét csapat egy-egy játékosa megpróbálja a labdát egy csapattársához juttatni. Amint egy csapat birtokba veszi a labdát, megpróbálja gyors tempóban lefelé mozgatni a labdát a pályán.

A játékosok a labdát futva, passzolva vagy rúgva mozgathatják előre. A labdát egy másik játékosnak dobni nem szabad. A labdával való futás során a játékosoknak 15 méterenként fel kell pattintaniuk a labdát. A labda passzolásához a játékosoknak a labdát a tenyerükben kell tartaniuk, majd a másik kezükkel ökölbe szorítva meg kell ütniük. Miután elkapták egy csapattársuk passzát, a játékosok tovább mozgatják a labdát az ellenfél kapuja felé. Ha egy játékos elkapja a labdát egy csapattársa rúgásából, akkor "megjelölheti", hogy hol kapta el a labdát, és megpróbálhatja a következő mozdulatát anélkül, hogy szerelnék.

A védekező csapat célja, hogy megakadályozza az ellenfél csapatát a gólszerzésben, és megszerezze a labdát. Ezt az ellenfél játékosainak letámadásával, a labdaszerzéssel vagy a passzok megszakításával lehet elérni. A támadó játékosoknak a szerelés során meg kell szabadulniuk a labdától, ezért a védők gyakran megpróbálják korlátozni a karjaikat, hogy ne tudják átadni a labdát egy csapattársuknak. Ezenkívül a játékosoknak a labdavivő válla alatt kell szerelniük, és nem szabad fejjel vezetniük.

Pásztorkodás

Az amerikai futballhoz hasonlóan a játékosok blokkolhatják vagy "terelgethetik" az ellenfél játékosait, hogy megpróbálják szabaddá tenni az utat a labdavivő számára. A pásztorkodás fő szabálya, hogy a játékosnak öt méteren belül kell lennie a labdától ahhoz, hogy blokkolni tudjon. A pásztorkodás során a játékosok vagy megpróbálják kiszorítani az ellenfelet, vagy megütik a vállukat és a csípőjüket, hogy megpróbálják kitakarítani őket az útból.

Hogyan kell pontot szerezni

Az ausztrál labdarúgásban a gólszerzéshez a játékosnak a pálya másik végén lévő kapufák közé kell rúgnia a labdát. Két első kapuoszlop van, amelyek a fő gólterületként szolgálnak, valamint két hátsó "pont" oszlop. Ha a labdát a két fő oszlop közé rúgják, a csapat gólt szerez, és hat pontot kap. Ha azonban a labda az egyik főoszlop és az egyik pontoszlop között halad el, eltalál egy kapufát és átmegy rajta, vagy ha a labda elhajlik és átmegy rajta, a csapat csak egy pontot kap. A csapat akkor is szerezhet egy pontot, ha egy támadó játékos áthozza a labdát a gólvonalon. A gólszerzés után a labdát vissza kell vinni a pálya közepére, hogy újabb labdaszerzésre kerüljön sor.

Szabadrúgás

Ha az egyik csapat büntetést követ el, a másik csapat szabadrúgást kaphat, amikor a játékos az ellenfél játékosainak beavatkozása nélkül rúgja el a labdát. A szabadrúgás egyik gyakori módja a magasan elvégzett szerelés, amikor egy játékost a válla felett érintenek.

Egy játék megnyerése

A negyedik negyed végén legtöbb pontot szerző csapat nyeri a mérkőzést. Ha a végén döntetlen az állás, a mérkőzés hosszabbításra kerül.

GYIK

Hány bíró van egy ausztrál focimeccsen?

Az ausztrál labdarúgás minden egyes mérkőzésén hét bíró bíráskodik. Először is van három pályabíró, akik a teljes játékmenetet bírálják a pályán, beleértve a szabályszegéseket, a büntetések kiszabását és az időmérést. Ezután van két vonalbíró, akik eldöntik, hogy a labda elhagyta-e a játékteret vagy sem. Ezek a bírók olyan döntéseket is hozhatnak, amelyekről úgy vélik, hogy a mezőnybírók kihagyták. Az utolsó két bíró a gólbírók, akik eldöntik, hogy gólt kaptak-e vagy sem.

Mi tartja a labdát?

Amikor a játékosok a pályán haladnak előre, nem szabad túl sokáig megtartaniuk a labdát. Ha egy játékost letámadnak, és nem szabadul meg a labdától, a játékvezető "labdatartásért" fogadja el. Ez szabadrúgást eredményez a védekező játékos számára, aki a szerelést végrehajtotta. E szabály miatt a védők gyakran megpróbálják megakadályozni, hogy a labdavezető a labdát a szereléseknél továbbítsa.

Mi tartja fogva a férfit?

Az emberfogás az, amikor egy labdabirtoklással nem rendelkező játékost az ellenfél játékosa letámad vagy megfogja. Miután a játékvezető az emberfogást fújja, a játékos, akit letámadtak, szabadrúgást kap. Ez a szabály azért van érvényben, hogy megvédje a játékosokat a szükségtelen érintkezéstől, és a labdaszedőre összpontosítson. A közönség gyakran az "Ember" szó skandálásával próbálja meggyőzni a bírót, hogy az emberfogást fújja.

Hogyan "jelöli" a játékos a labdát?

Amikor egy játékos "megjelöli" a labdát, biztosítja magának a jogot, hogy a következő lépését a másik csapat beavatkozása nélkül megtehesse. A labda megjelöléséhez a labdát legalább 15 méterről kell elrúgni, és egy játékosnak el kell kapnia a labdát anélkül, hogy azt egy másik játékos feldobná, és mielőtt az a földre érne. A labda megjelölése után, ha a játékos úgy dönt, hogy megpróbál gólt rúgni, legfeljebb 30 másodperc áll rendelkezésére.