Hogyan működik a pontozás a síugrásban?

A síugrás a téli olimpiai játékok egyik népszerű sportja, amelynek során a síelők egy beépített ugrásponttal ellátott meredek lejtőn ereszkednek le, hogy hosszú repüléseket hajtsanak végre a levegőben, mielőtt a sílécükön landolnának. Mivel a síugrás számos technikai készség kombinációját igényli, a sportág pontozását pontrendszer alapján végzik. A bírók a sportoló teljesítményét az ugrás két kritikus területén értékelik: a távolság és a stílus tekintetében. A verseny végén az a sportoló nyer, aki a legtöbb pontot kapja.

Tartalomjegyzék

• Távolsági pontok
• Stílus pontok
• Kapu és szélpontok
• A pontozási szabályok összefoglalása
• GYIK

Távolsági pontok

A távolsági pontok azok a pontok, amelyeket a síugró a felszállástól a leszállási pontig megtett távolság alapján kap. A távolsági pontok pontozási rendszere egy kicsit összetettebb, mint a stílus- és leszállási pontoké, mivel a síugrás egyedi típusú dombokon történik. A síugráshoz használt dombokat mindig megmérik a távolság meghatározásához; azonban nem a tényleges méretük alapján mérik őket, hanem egy speciális jelölés, a K-pont alapján. A síugrásban a K-pont azt a helyet jelöli a dombon, ahol a leszállási terület laposodni kezd. Ezt tekintik a síugrók ideális leszállási pontjának, vagy annak a távolságnak, amelyet egy átlagos ugró várhatóan elér az adott sípályán. Egy normál méretű síugró sánc esetében a K-pontot általában 90 méteren mérik, míg egy nagy sánc esetében a K-pont 120 méter.

Mivel a K-pont az ideális leszállóhely a síugrók számára, automatikusan pontértéket rendelnek hozzá. Ha egy ugró pontosan a K-ponton landol, automatikusan 60 pontot kap. Egy nagy sípályán a K-ponton túli landolásért az ugró további 1,8 pontot kap minden méter után, amit a K-ponton túl tett meg, míg egy normál sípályán a K-ponton túllépésért méterenként két pluszpont jár. A síugrásban fontos, hogy minél több pontot szerezzünk, mivel az a sportoló nyeri a versenyt, aki összességében a legtöbb pontot gyűjti. Ezért a sportolók arra törekednek, hogy minél messzebbre ugorjanak.

Stílus pontok

A stíluspontok a második pontkategória, amelyet a síugrók a sportáguk végzése során kapnak. Ezeket a pontokat öt bíró osztja ki az alapján, hogy az ő értékelésük szerint mennyire volt ügyes az ugró teljesítménye a levegőben. Minden bíró 0-tól 20-ig terjedő skálán ad pontokat az ugrónak, majd a legmagasabb és a legalacsonyabb pontszámot elért versenyzőket kizárják. Ezért a sportolók egy ugrásért maximum 60 stíluspontot kaphatnak.

Egy síelő ugrás stílusának értékelésénél a bírók több tényezőt is figyelembe vesznek. Általában annak jeleit keresik, hogy a síelő uralja az ugrását, és hatékony technikával hajtja végre. Megnézik például, hogy a síelő repülése egyenletes vagy ingatag volt-e, és hogy a síelő képes volt-e egyenesen tartani a sílécét a levegőben, és nem lengett-e ki a sílécével. Értékelni fogják az ugrás erejét és merészségét is, hogy megállapítsák a síelő magabiztosságát. Végül értékelik a síelő landolásának minőségét és a kifutását, amely kifejezés a síelő előrehaladásának fokozatos lelassulására és megállására utal a landolás után. A bírák figyelik, hogy az ugró stabilan landol-e a telemark pozícióban, ami egy olyan síelési testtartás, ahol a sportoló térdei behajlítva vannak, a teste előre dől, és az egyik sílécet a másik előtt tartja. Végül értékelik a kifutást, hogy a síelő egyenes utat tart-e az ugrás végét jelző zöld célvonalig.

Kapu és szélpontok

A sportoló távolságán és stílusán alapuló kulcspontok mellett, A síugrás pontozói külső tényezők, például a szél sebessége és iránya, vagy a rajtkapu magasságának változása alapján is adnak vagy vonnak le pontokat. A szélsebesség esetében a pontokat automatikusan le lehet vonni egy sportoló pontszámából, ha kedvező szélben ugrott, hogy kiegyenlítsék a többi ugró számára az esélyeket, akiknek esetleg nem volt ilyen előnyük a verseny korábbi vagy későbbi szakaszában, és a kedvezőtlen szélben ugró versenyzők pontszámaihoz is hozzá lehet adni pontokat.

Ezenkívül a pontokat hozzá lehet adni vagy le lehet vonni az ugró pontszámához a rajtkapu helyzete alapján, amely változhat, mielőtt a síelő megugrik. A versenybírók dönthetnek úgy, hogy a startkaput magasabbra vagy alacsonyabbra helyezik a síterepen az optimális felszállási sebesség biztosítása érdekében, de mindig ennek megfelelően adnak hozzá vagy vonnak le pontokat. Ha a kapu magasabbra kerül a dombon, akkor pontokat vonnak le az ugró pontszámából, mivel a magasabb kapu lehetővé teszi az ugró számára, hogy nagyobb sebességre tegyen szert a lesiklás során, így nagyobb valószínűséggel repül messzebbre. Ha a kapu lejjebb kerül, a pontok hozzáadódnak az ugró pontszámához, mivel a rövidebb lejtőn gyakran nehezebb navigálni.

A pontozási szabályok összefoglalása

• A síugrók az ugrásuk távolsága alapján kapnak pontokat, 60 automatikus pontot szereznek, ha elérik a sípálya K-pontját, és további pontokat kapnak minden méterért, amit a K-ponton túl tesznek meg.
• A síugrók az ugrásuk stílusa alapján is pontokat kapnak, öt bíró 0-tól 20-ig terjedő skálán pontozza őket a repülés, a landolás és a kiugrás minősége alapján. A legmagasabb és a legalacsonyabb pontszámok kiesnek, ami azt jelenti, hogy egy ugró maximum 60 stíluspontot szerezhet.
• Pontokat lehet hozzáadni vagy levonni egy síugró összesített pontjaihoz a szél sebessége és iránya, valamint a rajtkapu magassága alapján.
• A síugróverseny végén a legtöbb pontot elért ugró nyer.

GYIK

Mi a pontozási rendszer a síugrásban?

A síugrásban a pontozási rendszer a síelő ugrásának minőségét pontozással értékeli. A pontokat két fő kategóriában osztják ki: távolság és stílus. A távolsági pontok a domb K-pontján alapulnak, az ugró 60 pontot kap a K-pont eléréséért, és további pontokat minden méterért, amit a K-ponton túl tesz meg. A stíluspontokat az ugró repülésének, landolásának és kifutásának minősége alapján kapja, és minden ugró maximum 60 pontot kaphat. Végül a pontok hozzáadhatók vagy levehetők a szélsebesség és -irány, illetve a rajtkapu magassága alapján.

Hogyan működik a síugrás pontozása az olimpián?

Az olimpiai síugrásban a pontozás ugyanaz, mint a legtöbb más síugróversenyen. A távolsági pontokat a domb K pontjánál megtett méterek száma alapján ítélik oda, a stíluspontokat pedig öt külön bíró ítéli oda egy 0-tól 20-ig terjedő skálán, a legmagasabb és a legalacsonyabb pontszámok kiesnek. Eredetileg a szélsebességre és a kapuk magasságára vonatkozó kompenzációs pontok nem szerepeltek az olimpián, de ezeket a 2014-es szocsi téli játékok során bevezették.

Milyen elemek alapján bírálják el a síugrókat?

A síugrókat az ugrás különböző elemei alapján értékelik, leginkább a megtett távolság alapján. Minél nagyobb a távolság, annál több pontot kapnak. A sportolókat az ugrásuk stílusa alapján is értékelik. a bírók az ugrás olyan szempontjait értékelik, mint a repülés stabilitása, az erő, a leszállóhelyzet és a kifutás egyenessége.. E tényezők mindegyike hozzájárul a sportoló által kapott stíluspontok számához. Végül a sportolók több pontot kaphatnak, vagy pontokat vonhatnak el tőlük, hogy kompenzálják a külső tényezőket, például az uralkodó szelet, ami tisztességtelen előnyt adhat az ugrásaiknak.