Póló szabályok
PoloTartalomjegyzék
- A póló szabályai
- A mező
- A célkitűzések
- A labda mozgatása
- A játék formátuma és időtartama
- Pólócsapatok és játékosok
- Berendezések
- Szabálytalanságok és büntetések
- Pontszerzés és győzelem
- A pólószabályok összefoglalása
A póló szabályai
A világ egyik legrégebbi sportja, a póló a feltételezések szerint 2000 évvel ezelőtt Perzsiából, azaz a mai Iránból származik. A mai póló először az 1800-as évek végén Indiában állomásozó brit katonáktól származik. A katonák a helyiek által játszott játékot saját céljaikra adaptálták, többek között a lovassági lovasok kiképzésére, mivel a pólót lóháton játsszák.
A póló végül Angliába került, ahol konkrét szabályokat állapítottak meg, és 1876-ban megalakult az első pólóklub, a Hurlingham Polo Club. Ez idő tájt alakult meg a Westchester Polo Club is a Rhode Island-i Newportban.
Egy érdekes hagyomány: minden alkalommal, amikor gólt lőnek, a játék iránya megváltozik. A szabály állítólag abból a tényből ered, hogy az arénákat régen kelet-nyugati tengelyen állították fel, és ha a játék iránya nem változott volna, akkor az egyik csapat mindig a széllel vagy a nappal szemben játszott volna. A játék irányának megváltoztatása azt is megakadályozza, hogy aránytalan károkat okozzon a gyepen, ahol a gyengébb csapat kapuja található.
A világ legjobb játékosai közül többen is Argentínából származnak, köztük Adolfo Cambiaso, a Pieres trió (Facundo és Gonzalo testvérek, valamint unokatestvérük, Pablo) és Miguel Novillo Astrada. Nevezetes versenyek közé tartozik a póló világbajnokság, a hópóló világkupa, az Európa-bajnokság, az Ambassadors Cup és az Arena bajnokság.
A mező
A póló szinte bármilyen, megfelelő méretű, sík pályán játszható, legyen az hó, fű vagy aréna, feltéve, hogy a talaj szilárd és jól karbantartott.
A pályák a kaputól 30, 40 és 60 méterre lévő távolságjelzőkkel vannak jelölve. A pólópálya szabványos méretei, amelyek nemzetközileg is érvényesek, 182 méter vagy 200 yard széles és 274 méter vagy 300 yard hosszú. A kapuk körülbelül nyolc yard szélesek. A kapu magassága korlátlan, mivel nincs keresztléc.
A mérkőzések szervezői egyre gyakrabban engedélyezik a kisebb pályákon való játékot, aminek az az előnye, hogy a nézők könnyebben követhetik a játékot. A kisebb pálya hátránya a rövidebb passzok és az összességében lassabb játék. Ha a pólót havas pályán játsszák, a pálya általában kisebb, hogy a pónikra nehezedő fizikai megterhelést minimalizálják.
A célkitűzések
A játék célja egyszerű: a csapatok játékosai megpróbálják a labdát az ellenfél térfelére, majd végül a kapujukba juttatni, hogy gólt szerezzenek. Amelyik csapat a legtöbb pontot gyűjti a négy, öt vagy hat időegység, az úgynevezett chukkas (más néven chukkers) végén, az a győztes.
A labda mozgatása
A pólópályán a játékosok lóháton ülnek, és pólóbotokkal vagy -kalapácsokkal - a két szó felcserélhető - manőverezik a fából vagy műanyagból készült labdát. Az ütőknek teljes egészében a játékos válla alatt kell maradniuk. A póló labdák átmérője körülbelül három hüvelyk, súlyuk pedig alig több mint négy uncia. A hópólóhoz a labdák felfújtak és körülbelül hat uncia súlyúak.
A játékosok csak a jobb kezükkel lendítik az ütőt, de a póni bal oldalán is végezhetnek közeli játékot. A közel oldali játékhoz a játékosnak meg kell fordulnia a nyeregben, és az ütőt a póni másik oldalára kell vinnie, miközben a jobb kezében tartja.
Más játékok a "nyak alatt", amely a ló előtt vagy a ló nyaka alatt végzett játékra utal, és a trükkösebb "körbe-farok" játékok, amelyeket a ló mögött végeznek.
A játék során általában az a játékos, aki a póló labdát eltalálja, az a játékos, akinek az út joga (ROW) van, és a többi játékos nem lépheti át a labda vonalát (LOB) az adott játékos előtt. Ehelyett az ellenkező csapat játékosainak a LOB bármelyik oldalán vagy hátulról kell megközelíteniük az adott játékost. Ennek elmulasztása szabálytalanságot von maga után.
A játékosok kihívhatják az ellenfél csapattagjait azzal, hogy "meglovagolják őket", ami azt jelenti, hogy a játékos az ellenfél mellett lovagol, és megpróbálja eltávolítani őket a labdától vagy kivenni őket a játékból. A játékosok "megdobhatják" az ellenfelet, ami hasonló a jégkorongban alkalmazott body checkhez, és megakaszthatják az ellenfél ütőjét, amikor az megpróbálja eltalálni a labdát. Annak megváltoztatásához, hogy melyik játékosé az elsőbbség, egy másik játékos meghorgászhatja vagy lerázhatja a ROW-val rendelkező játékost.
A játék formátuma és időtartama
A pólómeccsek négy-hat chukkából állnak, amelyek mindegyike körülbelül hét percig tart. A chukkák száma és hossza versenyről versenyre változik. A chukka akkor kezdődik, amikor a bíró bedobja a labdát a két csapat közé. A gólt követően is így kezdődik újra a játék.
Minden mérkőzést két felállított bíró felügyel, akik konzultálnak egymással a döntésekről. Egy harmadik emberként ismert játékvezető is jelen van abban az esetben, ha a bírók nem értenek egyet egy döntésben.
A chukka végén a játék 30 másodpercig vagy a játék megszakításáig folytatódik, attól függően, hogy melyik következik be előbb. Ötperces szünetre a félidőben kerül sor, ami általában két chukkát követően következik be. A közönséget arra kérik, hogy ez idő alatt sétáljon be a pályára, és próbálja meg "beletaposni", vagy akár ki is taposni a pónik patái által kivájt gyepszőnyeget.
Pólócsapatok és játékosok
Minden csapat négy játékosból, úgynevezett mountokból áll. Ha egy csapat négynél több játékossal rendelkezik, és "megosztottnak" minősül, akkor két játékos váltja egymást egy pozícióban.
A négy játékos adottságai alapján egy hendikep-rendszer kerül bevezetésre. A hendikepek -2-től (kezdő) +10-ig (a lehető legmagasabb, ami világszerte nagyon kevés játékosnak van) terjednek. Tízből nagyjából kilenc pólósnak 0 és +2 közötti hendikepje van. A csapat négy játékosának hendikepjét összeadják, hogy megkapják a csapat hendikepjét.
A hendikepeket minden évben az adott ország nemzeti pólószövetségei osztják ki, és a versenyeken elért sikerek alapján határozzák meg. A versenyeket alacsony, közepes vagy magas célúként hirdetik meg, és a regisztráló csapatok hendikepjének meg kell felelnie ezeknek a besorolásoknak. A különböző csapathendikepű csapatok játszhatnak egymás ellen, de a különbséget úgy számolják el, hogy a gyengébb csapatnak megfelelő számú gólt adnak.
A pozíciók a következőképpen oszlanak meg:
Első pozíció: Támadó támadó játékos az egyes poszton. Ez a játékos hasonló a labdarúgásban a csatárhoz vagy a hokiban a csatárhoz. Képesnek kell lennie keményen és pontosan eltalálni a labdát, mivel elsődleges célja a gólszerzés. Védekezés közben a másik csapat hármas poszton játszó játékosára is figyelniük kell.
Második pozíció: Elsősorban támadó játékos a kettes poszton, aki támadásban az egyes posztot támogatja. Ennek a játékosnak védekezési feladatai is vannak, és gyakran cserél szerepet a hármas poszton játszó játékossal, amikor támadnak.
Hármas pozíció:A harmadik, támadó pozíció a kapitányé. Szerepe nagyon hasonlít az irányítói pozícióhoz, és általában a csapat legjobb játékosa tölti be. A hármas poszton játszó játékosoknak képesnek kell lenniük arra, hogy pontosan feljuttassák a labdát az egyes és kettes poszton játszó játékosoknak.
Negyedik pozíció: Egy védekező játékos a négyes poszton, aki kapuvédőként tevékenykedik. Képesnek kell lennie arra, hogy a labdát pontosan továbbítsa a csapat támadó játékosai felé.
A pólójátékban használt lovakat kifejezetten erre a sportra tenyésztik. Minden játékosnak legalább két pónira van szüksége, hogy a csukák között cserélni tudjon, mivel egy ló nem játszhat két csukánál többet, és nem játszhat két csukát egymás után. A lovak lehetnek a játékos saját lovai vagy a pólóklub által biztosított lovak.
Berendezések
A póló póniknak speciális nyergekre van szükségük, amelyek lehetővé teszik, hogy a játékos biztonságosan üljön, irányítsa a lovat és lendítse az ütőt. A pónik lábai körül kötés is van a védelem érdekében, a farkuk pedig ki van kötve, hogy megakadályozzák, hogy belegabalyodjanak a pólóbotba. A játékosok további alapvető felszerelései közé tartozik az arcvédővel ellátott sisak és a bőr térdvédő.
A pólóbotok vagy ütők körülbelül 1,5 méter hosszúak, bár a hosszúság és a súly a játékos preferenciáinak és a póni magasságának megfelelően változhat. A pólóütők nyele bambuszból készült, kúpos fafejjel, a nyélre pedig egy szövetszalagot szerelnek, amelyet a játékos a keze köré teker.
Szabálytalanságok és büntetések
Ha egy csapat valamilyen szabálytalanságot követ el, büntető találatokat adhatnak az ellenfélnek a 30, 40 vagy 60 yardos vonalról. Ezeket lehet védeni vagy nem védeni, attól függően, hogy milyen büntetést követett el a másik csapat. Az All Pro Polo League szabályai szerint az A-büntetések súlyosabbnak számítanak, mint a B-büntetések. Az Amerikai Pólószövetség szabályai hat kategóriára osztják a büntetéseket, amelyek közül az egyes büntetés a legsúlyosabb.
Ha a bíró a sípjába fúj a csukafejezés közben, az azt jelenti, hogy szabálytalanság történt. Amikor ez megtörténik, a játék megszakad. A játék a ló vagy a lovas sérülése miatt is megállhat. A szabálytalanság után szabadütés adható.
Súlyos szabálytalanság esetén a bíró büntetőgólt ítélhet az ellenfél csapatának. Ha ez megtörténik, a játék a szabálytalanság helyén kezdődik újra, és a csapatok nem váltanak játékirányt.
Büntetést számos okból lehet kiszabni, de a leggyakoribbak a ROW és a ride-off megsértése. A KRESZ-rehívások közé tartozik a KRESZ-en való átkanyarodás, a KRESZ elzárása, a KRESZ akadályozása vagy a KRESZ megsértése. A felhajtási tilalmak közé tartozik a szabálytalan vagy szabálytalan felhajtás, illetve a felhajtás közbeni szabálytalan sebesség. Ezeken kívül a játék késleltetése, a veszélyes lovaglás, az elérés és a veszélyes ütőhasználat is büntetést jelent.
Pontszerzés és győzelem
A játékosok célja, hogy a labdát az ellenfél térfelére, majd végül a kapujukba juttassák, és gólt szerezzenek. Az a csapat nyer, amelyik a legtöbb gólt és a legtöbb pontot szerzi az összes chukkas végén.
Ha a játék döntetlen, hirtelen halál következik, ahol egy újabb chukkát játszanak, és az nyer, aki először szerez gólt. Ha ebben a további csukában senki sem szerez gólt, újabb csukát játszanak szélesített kapufákkal, és az nyer, aki először szerez gólt. Lehetőség van egy szabadtéri szétlövésre is, ahol minden játékos - felváltva és váltakozó csapatokkal - a 40 méteres vonalról próbálkozik egy szabad találattal egy védtelen kapura.
A pólószabályok összefoglalása
A pólójátékot chukkákban, azaz periódusokban játsszák, amelyek mindegyike körülbelül hét percig tart. A mérkőzések általában négy-hat chukkából állnak.
Minden játékosnak legalább két póló pónira van szüksége a csukák közötti váltáshoz, mivel egy ló nem játszhat több mint két csukát, és nem játszhat két egymást követő csukát.
Minden csapat négy játékosból áll. Ha egy csapatban négynél több játékos van, akkor ketten váltják egymást egy-egy poszton.
A játékosok adottságai alapján hendikep-rendszert alakítanak ki. A hendikepek -2-től (kezdő) +10-ig (a lehető legmagasabb) terjednek.
Az egyes csapatok játékosai megpróbálják a labdát az ellenfél térfelére, majd végül a kapujukba juttatni, hogy gólt szerezzenek. Amelyik csapatnak a végén a legtöbb pontja van, az nyer.
A pólópályán a játékosok lóháton ülnek, és pólóbotokkal vagy ütőkkel mozgatják a fából vagy műanyagból készült labdát. A játékosok a jobb kezükkel lendítik az ütőt.
Minden alkalommal, amikor gólt lőnek, a játék iránya megváltozik.
Ha egy játékos szabálytalanságot vagy büntetőt követ el, a másik csapat általában szabad találatot vagy büntetőgólt kap.
Döntetlen esetén a játékosok vagy hirtelen halálos fordulóba, vagy szétlövésbe kerülnek.
A pólópályák szinte bármilyen méretűek lehetnek, de a hivatalos nemzetközi méretek 200 yard széles és 300 yard hosszúak.
A pólógolyók átmérője körülbelül három hüvelyk, súlyuk pedig körülbelül négy uncia. A hópólóhoz a labdák felfújtak és körülbelül hat uncia súlyúak.
