Mi a diszkosz?
Atlétika és mezőnyTehát úgy döntöttél, hogy megismerkedsz a diszkoszvetés sportággal az atlétikában. Félelmetes választás! Az atlétika talán egyik legikonikusabb versenye, a diszkoszvetés már az ókori görög ötkarikás játékok óta (i. e. 708) az olimpiák egyik alapműfaja. Nézzük meg közelebbről.
Először a pálya méreteit és határait tárgyaljuk, azt a felületet, amelyen az összes ugró- és dobóversenyszámot rendezik. Ezután a diszkoszvetés folyamatát hat lépésre bontjuk, és megvizsgáljuk az egyes lépések szabályait és stratégiáit.
Tartalomjegyzék
- Discus szótár kifejezések
- A diszkosz története
- A diszkosz dobása
- A diszkoszvető létesítmény
- A dobókör
- A védő ketrec
- A leszálló szektor
- A versenytársak száma
- A dobókör
- A diszkosz
- Diszkosz típusok
- A diszkoszmarkolat
- A kísérletek száma
- Az időkorlát
- A dobókör
- A kiindulási pont
- A kezdő pozíció
- Felhúzási célok
- A felhúzási stratégia
- A forduló célkitűzései
- A fordulási stratégia
- A fordulópozíció
- A fordulat kezdeményezése
- A forduló befejezése
- Áttérés a hatalomra
- A hatalmi pozíció stratégiái
- A kiadás célja
- A kiadási stratégiák
- A nyomon követés
- A nyomon követési stratégiák
- A kísérlet befejezése
- Fair Throw
- Hibás dobás
- Kizárás
- A mért távolság
- A győztes
- Vitarendezés
Discus szótár kifejezések
Itt találod az összes kifejezést, amelyet a diszkoszvetés sportággal kapcsolatban fogunk tárgyalni az atlétikában.
- Diszkoszvetés
- Standard versenyterület
- Aréna
- Pálya
- Terep
- Belső mező
- Dobó kör
- Védőketrec
- Leszálló szektor
- Dobó szektor
- Hatáskörzet
- Végrehajtás
- Discus
- A WIndup
- A fordulat
- Pivot láb
- A hatalmi pozíció
- A kiadás
- Hibás dobás
- Fair Throw
A diszkosz története
Bár a diszkoszvetést körülbelül i. e. 800-ig lehet visszavezetni, hivatalosan csak az i. e. 708-as olimpiai játékok részeként került be az ókori görög ötkarikás játékokba, a gerelyhajítással, a távolugrással, a standionnal (gyaloglás) és a birkózással együtt.
Amikor 1896-ban visszaállították az olimpiai játékokat, a férfi diszkoszvetés is megjelent. Azóta minden modern olimpián van férfi diszkoszvetés.
Az 1912-ben létrehozott Nemzetközi Amatőr Atlétikai Alapítvány (IAAF) ma az összes atlétikai versenyszám, köztük a diszkoszvetés irányító testülete, és kétévente saját világbajnokságot rendez.
A diszkosz dobása
A diszkoszvetés célja, hogy a versenyző a lehető legmesszebbre dobja a diszkoszvetőt. A diszkoszvetés technikája nagyon speciális, és egy speciális forgást alkalmaz, mivel a sportoló általában egy 540 fokos pörgést hajt végre a diszkosz dobása közben.
A versenyző kísérlete csak akkor legális, ha a dobás során és a diszkosz landolásáig egy 2,5 méter átmérőjű körön belül marad. A diszkosznak a meghatározott landolási szektoron belül kell landolnia, amely egy olyan zóna, amely a fent említett kör középpontjától 34,92 fokos szögben húzódik kifelé.
A diszkoszvető létesítmény
A diszkoszvetés létesítménye három összetevőből áll:
1. A dobókör
2. A védőketrec
3. A leszálló szektor
A dobókör
A dobókör a 2,5 m átmérőjű, 6 mm vastag peremmel határolt betonkör, amelynek határain belülről kell dobni a korongot.
A védő ketrec
A védő ketrec a dobókör U alakú körét körülvevő háló, amelynek célja, hogy megvédje a nézőket és a játékvezetőket a sportoló által véletlenül az ő irányukba történő dobástól. Ez a háló tehát elég erős ahhoz, hogy visszapattanás nélkül megállítsa a 25 m/s sebességgel repülő 2 kg-os korong repülését, és magassága nem lehet alacsonyabb 4 m-nél.
A leszálló szektor
A dobószektor, más néven dobószektor vagy ütközési terület az az ék alakú, puha, egyenletes felületű terület, amelyre a dobóeszköznek a dobóversenyen először le kell érnie ahhoz, hogy a dobás érvényesnek minősüljön. A diszkoszvetés esetében a célszektor a dobókörhöz képest középen helyezkedik el, 34,92 fokos szögben és 80 m hosszúságban.
Ezen túlmenően a landolási szektor felülete általában puha, egyenletes anyagból, például salakból vagy fűből készül, amely képes elnyelni a korong becsapódását, amikor az földet ér, és megakadályozza, hogy az elguruljon vagy elpattanjon, biztosítva, hogy a versenybírók a lehető legpontosabb távolságot tudják mérni.
A versenytársak száma
Egyszerre csak egy versenyző próbálkozhat a diszkoszvetéssel. Ez azt jelenti, hogy egy adott időpontban csak a jogosult versenyző tartózkodhat a diszkoszvető létesítményben. Minden más versenyzőnek, aki befejezte a kísérletét, vagy a sorára vár, biztosítania kell, hogy nem érintkezik a dobószektor, a védőketrec vagy a leszállószektor semmilyen részével.
A dobókör
A dobókör a 2,5 m átmérőjű betonkör, amelyet 6 mm vastag perem szegélyez. Bár a versenyző érintkezhet a perem belső részével, a dobás során nem érintheti a perem felső felületét vagy a dobókörön kívüli területet semmilyen testrészével vagy ruházatával. Ezen kívül a versenyző nem hagyhatja el a dobókört, mielőtt a diszkosz teljesen földet ér. A dobókör határainak figyelmen kívül hagyása, még ha véletlen is, a kísérletet érvénytelen hibás dobásnak nyilvánítják.
A diszkosz
A korong egy fémkorong, amelynek súlya és átmérője változó. A férfiaknál a korong súlya két kilogramm, átmérője pedig 22 centiméter. A nők viszont egy kilogramm súlyú és 18 centiméter átmérőjű korongot használnak.
A diszkosz az az eszköz, amelyet a versenyző a diszkoszvetés során távolra dob.
Az építés
A diszkosz egy szimmetrikus, lencse alakú korong, amelynek külső felülete műanyagból, fából, üvegszálból, szénszálból vagy fémből készül. A test lehet tömör vagy üreges, de tartalmaznia kell egy fémmagot, amely a diszkosz súlyának nagy részét adja. Továbbá a diszkosz teljes külső peremét sima fém szegélyezi, amelynek mentesnek kell lennie minden érdességtől, egyenetlenségtől vagy esetleges ujjfogástól.
A súly
Az elit nemzetközi versenyeken a férfi diszkoszvetésnél használt diszkosz 2 kg súlyú és 22 cm átmérőjű, míg a női diszkoszvetésnél használt diszkosz 1 kg súlyú és 18 cm átmérőjű.
Diszkosz típusok
Négy fő diszkoszvetőtípus létezik, amelyet egy versenyző használhat, egyéni preferenciáitól és teljesítményszintjétől függően:
1. Nagyon magas pörgésű diszkosz: Ennél a korongnál a teljes súly 85-92 %-át csak a perem adja. Főleg olyan élsportolók használják, akik jelentős mértékű pörgést tudnak generálni.
2. Magas pörgésű diszkosz: Ennél a korongnál a teljes súly 80-84 %-át csak a perem adja. Főleg olyan haladó sportolók használják, akik képesek nagyfokú pörgést generálni.
3. Low Spin Discus: Ebben a korongban a teljes súly 75-80 %-a a peremről származik. Főleg középhaladó sportolók használják, akik képesek közepes mértékű pörgést generálni.
4. Középre súlyozott diszkosz: Ebben a diszkoszban a teljes súly 60-70 %-át a perem adja. Főleg kezdő sportolók használják, akik képesek alacsony szintű pörgést generálni.
Bár egy olyan korongot, amelynek súlya nagyobb mértékben koncentrálódik a peremre, nehezebb lesz eldobni, megfelelő dobás esetén nagyobb távolságot is képes lesz megtenni, mivel nagyobb szögnyomatékot ad, ami stabilabb repülést eredményez.
A diszkoszmarkolat
A korong megfelelő megtartásához a nem dobó kezét először a korong alá kell helyezni, hogy megtámassza. Ezután a dobó kéz ujjait és hüvelykujját egyenletesen szét kell teríteni a korong felső oldalán.
A dobó kéz ujjai és hüvelykujjai kétféleképpen helyezkedhetnek el a diszkosz felső oldalán:
1. Csúsztassa a dobókezét a korong pereme felé úgy, hogy az ujjak ujjperceit - a hüvelykujj kivételével - a peremhez igazítsa, és az ujjhegyek lógjanak le az oldalról.
2. A dobó kéz mutató- és középső ujját közelítse egymáshoz, majd egyenletesen nyújtsa szét a többi ujját. A fenti fogási stratégiával ellentétben azonban ne mozdítsa a dobókezet a szél felé. Egyetlen ujj sem lóghat le a korongról.
A kísérletek száma
Minden versenyző három kísérletet kap arra, hogy a diszkoszvetőt a dobókörből a lehető legmesszebbre dobja a célterületre. Bár a versenyző összes tisztességes dobását rögzítik a versenybírók, csak a legnagyobb távolságot elért dobást veszik figyelembe a versenyző helyezésének meghatározásához.
Az időkorlát
Minden egyes kísérletre a versenyzőnek általában összesen 1 perc áll rendelkezésére, hogy elkezdje a felhúzást a dobáshoz. Ha a versenyző nem kezdi meg a kísérletet az 1 perc letelte előtt, a kísérletet szabálytalan dobásnak nyilvánítják.
A dobókör
Az atlétikai versenyszámoktól eltérően a diszkoszvetésnek nincs hivatalos rajtvonala. Ehelyett a versenyzők a dobókör határain belül bármely ponton szabadon megkezdhetik a megközelítést. Ne feledje azonban, hogy az a kísérlet, amely során a versenyző elhagyja a dobókört, mielőtt a diszkosz teljesen földet érne, vagy a dobás során megérinti a dobókör felső felületét vagy a dobókörön kívüli területet, a kísérletet érvénytelen hibás dobásnak nyilvánítják.
A kiindulási pont
A sportoló általában a dobókörnek a dobószektortól legtávolabbi széléről indítja a diszkoszvetést.
A kezdő pozíció
Miután a sportoló meghatározta a startpontját a dobókör leghátsó részén (feltételezve, hogy a dobókör eleje az a rész, amelyik a legközelebb van a leszálló szektorhoz), először is meg kell győződnie arról, hogy a teste teljesen elfordul a leszálló szektortól. Más szóval, a sportolónak 180 fokkal távolabb kell állnia a landolási szektortól.
Ezután a sportolónak félguggoló helyzetet kell felvennie, a lábak vállszélességben, a térdek és a derék enyhén behajlítva.[4] A sportoló vagy egyenletesen elosztja a súlyt mindkét lábán, vagy a nem dobó lábára helyezi a súly többségét (a nem dobó karral azonos oldalon lévő láb). A felsőtestnek is enyhén előre kell dőlnie, hogy a mellkas a térdek fölé kerüljön. Továbbá mindkét kart egyenesen kell tartani a törzs mindkét oldalán, és majdnem vállmagasságig kell felemelni.
Figyelembe kell venni, hogy a dobókéznek egy kézzel kell megfognia a korongot, a nem dobó kéz támogatása nélkül. A dobó kéz ujjai és hüvelykujjai kétféleképpen helyezkedhetnek el a korong felső oldalán:
1. Csúsztassa a dobókezét a korong pereme felé úgy, hogy az ujjak ujjperceit - a hüvelykujj kivételével - a peremhez igazítsa, és az ujjhegyek lógjanak le az oldalról.
2. A dobó kéz mutató- és középső ujját közelítse egymáshoz, majd egyenletesen nyújtsa szét a többi ujját. A fenti fogási stratégiával ellentétben azonban ne mozdítsa a dobókezet a szél felé. Egyetlen ujj sem lóghat le a korongról.
Ne kövesse el azt a hibát, hogy egy kézzel fogja meg a korongot úgy, hogy a dobó kezét a korong aljára helyezi. A dobó kéznek mindig a diszkosz felső oldalán kell lennie.
Felhúzási célok
A felhúzás célja, hogy a sportoló egyenletes lengési ritmust alakítson ki a test egyik oldaláról a másikra. Ez elengedhetetlen a szükséges erő és lendület kialakításához, hogy a korong a lehető legnagyobb távolságot tehesse meg.
A felhúzási stratégia
A kiinduló helyzetből a sportolónak a dobókarját egyenesen és kinyújtva kell elkezdenie lendíteni a teste ellenkező oldala felé. A dobókar lendítésének röppályája a lehető legegyenesebb legyen, és ne hasonlítson parabolára.
Figyeljünk arra, hogy a nem dobó kart továbbra is egyenesen kell tartani a törzs mindkét oldalán, és majdnem vállmagasságig kell emelni. Ahogy a dobókar átfordul, a dobó kéz és a korong természetesen a nem dobó kézbe esik.
A sportolónak, most már mindkét kezével a diszkoszvetőt markolva, mindkét karját vissza kell lendítenie a dobókar oldala felé. Ismét megjegyezzük, hogy a lendítés röppályájának a lehető legegyenesebbnek kell lennie vízszintesen, és nem szabad hasonlítania egy parabolára.
Az egyes sportolók személyes preferenciáitól és teljesítményszintjétől függően előnyös lehet a súlyelosztás oldalról oldalra történő áthelyezése a lendítés során, mivel ez segít a lendület további növelésében.
Ezt a kétkarú, vízszintes lendítést ezután annyiszor ismételjük meg, ahányszor a sportoló szükségesnek érzi, hogy elegendő lendületet kapjon, és kialakuljon a ritmus.
A forduló célkitűzései
Miután a sportoló elegendő erőt és lendületet gyűjtött a felhúzásból, tovább kell lépnie a következő lépésre - a fordulatra. A diszkoszvetésnek ez a szakasza átmenetet képez a felhúzás és a diszkosz elengedése között két félfordulatból álló sorozaton keresztül.a dobókör hátsó részéből a dobókör elejére.
A fordulási stratégia
A fordulat három lépésre osztható:
1. A pozíció
2. A beavatás
3. A befejezés
A fordulópozíció
Közvetlenül azután, hogy a sportoló úgy érzi, hogy a felhúzás befejeződött, el kell kezdenie a fej és a törzs forgatását a dobóoldal felé. Ezzel egyidejűleg mindkét karját el kell választania, és a dobó kar egy kézzel ismét a diszkosz felső oldalát fogja. A dobókart ezután a törzsön túl, a vállakkal körülbelül 90 fokos szögben kell hátrafelé nyújtani, míg a nem dobó kart az ellenkező irányba kell kinyújtani. A sportoló súlyát szintén a dobó lábára kell áthelyezni, míg a nem dobó oldalon a térdet be kell hajlítani, és a sarkat fel kell emelni a talajról.
A fordulat kezdeményezése
A sportolónak most el kell kezdenie visszahelyezni a súlyát a nem dobó lábára, miközben a fejét és a törzsét tovább forgatja a dobó oldal felé, hogy a leszálló szektor felé nézzen. Ezzel egyidejűleg a sportolónak a nem dobó láb körül is meg kell fordulnia, hogy a dobó lábat a nem dobó láb fölé, a dobókör közepe felé lendítse. Ez az első félfordulat.
A forduló befejezése
Ha a fenti lépést helyesen hajtottuk végre, a dobó lábnak (a dobó lábbal azonos oldalon lévő lábnak) a dobókör közepén kell landolnia. Azonban közvetlenül azelőtt, hogy a dobó láb érintkezne a talajjal, kritikus fontosságú, hogy a sportoló a nem dobó lábával ellökje magát, hogy folytassa a pivotálást a dobókör eleje felé. Így a sportoló egy pillanatra kissé a levegőben lesz. Ez a második félfordulat.
Áttérés a hatalomra
A két félfordulat végére a sportoló nem dobó lábát a dobókörnek a leszálló szektorhoz legközelebb eső szélére kell vinni, míg a dobó láb középen marad.
Amint a nem dobó láb a dobókör szélén landol, a sportolónak azonnal erőpozíciót kell felvennie, amely lehetővé teszi a szél által felgyülemlett erő és lendület legnagyobb mértékű átvitelét a korong repülésébe.
A hatalmi pozíció stratégiái
A nem dobó lábat szilárdan helyezze a földre, ahogy az a dobókörnek a leszálló szektorhoz legközelebb eső szélén landol. A dobó lábat, amelynek középen kellett volna maradnia, most fel kell emelni a saroktól a lábujjakra, miközben a sportoló súlyának nagy részét viseli.
A nem dobó karnak is előre kell mutatnia a landolási szektor felé, míg a dobó karnak teljesen kinyújtva kell lennie a sportoló mögött. A dobó kézzel egy kézben tartott korongot körülbelül csípőmagasságban kell tartani.
Végül, hogy a lehető legtöbb erőt és lendületet lehessen átvinni a korong repülésébe, a fejet hátra kell dobni, felfelé, az ég felé fordulva.
A kiadás célja
Az elengedés célja, hogy a korong pontosan olyan magasságban, szögben és sebességgel induljon el a levegőbe, hogy a lehető legnagyobb erőt és lendületet tudja megtartani, és így a lehető legnagyobb vízszintes távolságot tegye meg a levegőben.
A kiadási stratégiák
Az erőpozícióból folytassa a csípő forgatását a dobóoldal felé, miközben a súlyt egyre inkább előre, a nem dobó láb felé helyezi át. Ez a harmadik és egyben utolsó félfordulat, amelyet a versenyző a diszkoszvetés során végrehajt.
Pivotálás közben egyszerre emelje a dobókart csípőmagasságból 35 fokos szögben a vállak fölé. Vegye figyelembe, hogy a dobókart továbbra is közvetlenül a test oldala felé kinyújtva kell tartani, nem pedig előre vagy hátra szögelve.
Ezen a ponton a sportolónak most el kell engednie a diszkoszvetőt a repülési szakaszba. Miközben a sportolónak a dobó lábfejére nyújtózik, óvatosan lazítania kell a korong fogását. Ha a korongot megfelelően tartották, akkor az simán lecsúszik a mutatóujjról és repülésbe lép.
De még nem végeztünk! A folytatás egy másik fontos lépés annak biztosításában, hogy a versenyző kísérlete érvényes, tisztességes dobás legyen.
A nyomon követés
A versenyző nem hagyhatja el a dobókörét a dobás során, vagy a diszkosz teljes földet érése előtt. A dobókör határainak figyelmen kívül hagyása, még ha véletlen is, a kísérletet érvénytelen hibás dobásnak nyilvánítják.
Ezért annak elkerülése érdekében, hogy a sportoló elveszítse az egyensúlyát és véletlenül megbotoljon a dobókör határain kívül, a sportolónak a diszkosz elengedése után azonnal el kell kezdenie a dobást.
A nyomon követési stratégiák
Mindkét lábnak azonnal a talajon kell rögzülnie, és szilárdan a helyén kell maradnia, miközben a dobókar a törzsön keresztül folytatja a lendítési pályáját. Ezzel egyidejűleg a sportolónak a törzsét is el kell fordítania, hogy kövesse a dobókar útját, a felsőtestet a dobó oldalról a nem dobó oldalra forgatva. Ez biztosítja, hogy a sportoló megtartja az egyensúlyát, és nem követ el hibás dobást.
A kísérlet befejezése
Minden versenyző három kísérletet kap arra, hogy a diszkoszvetőt a dobókörből a lehető legmesszebbre dobja a célterületre. A versenyző akkor teljesíti a kísérletet, amikor a diszkosz a talajjal érintkezik.
Fair Throw
A tisztességes dobás olyan kísérletet jelent, amelyben a diszkoszvető versenyző a dobás során és azt követően is betartotta az összes korlátozási szabályt, és a diszkosz a leszálló szektor határain belül landolt.
Hibás dobás
A hibás dobás olyan kísérletet jelent, amelyben a versenyző egy vagy több versenyszabályt megszegett. A sportoló által szabálytalanul dobott távolságot nem rögzítik és nem veszik figyelembe a győztes meghatározásakor.
A szabálytalan dobást akkor jelentik be, ha az alábbiak közül egy vagy több bekövetkezik:
1. A versenyző nem indította el a kísérletet a megfelelő idő letelte előtt.
2. A versenyző a dobás során érintkezett a perem felső felületével vagy a dobókörön kívüli területtel.
3. A versenyző elhagyta a dobókörét, mielőtt a korong földet ért volna.
4. A leszálláskor az a pont, amellyel a korong először érintkezett, a leszállási szektor határain belül vagy azokon kívül volt.
Kizárás
Minden versenyző három kísérletet kap arra, hogy a diszkoszvetőt a lehető legnagyobb távolságra dobja a célszektorba. Összesen három sikertelen kísérlet vagy hibás dobás a versenyző kizárását eredményezi.
A mért távolság
A dobókorong által megtett távolságot a dobókör belső kerületétől a dobókorong által a leszállószektoron hagyott legközelebbi jelig egyenes vonalban mérik.
A győztes
A diszkoszvetés versenyszám győztese az a versenyző, akinek a diszkoszvetése a legnagyobb távolságot tette meg. Megjegyzendő, hogy bár egy versenyző összes tisztességes dobását rögzítik a versenybírók, csak a legnagyobb távolságot elért dobást veszik figyelembe a versenyző helyezésének meghatározásához.
Vitarendezés
Abban a ritka esetben, ha két vagy több sportoló által dobott legnagyobb távolság pontosan megegyezik, a versenybíró megvizsgálja a második legnagyobb távolságot, amelyet a holtversenyben álló versenyzők dobtak. Ekkor a második legnagyobb távolsággal rendelkező személyt hirdetik ki győztesnek.
