A gyorskorcsolyázás 10 legfontosabb szabálya

A gyorskorcsolya az egyik leggyorsabb tempójú és legizgalmasabb olimpiai sportág. A sportolók versenyeznek, hogy ki a leggyorsabb korcsolyázó, miközben éles kanyarokat és más versenyzőket kerülgetnek. A gyorskorcsolyázásnak van egy szabályrendszere, amelynek célja, hogy minden sportoló számára elősegítse a tisztességes versenyt. Olvasson tovább, hogy megismerje a gyorskorcsolyázás 10 legfontosabb szabályát.

Tartalomjegyzék

• Mi a gyorskorcsolyázás 10 legfontosabb szabálya?
• 1. Kezdő szabályok
• 2. Crossover szabályok
• 3. Időzítési szabályok
• 4. Felszerelési szabályok
• 5. Kapcsolattartási szabályok
• 6. Egyetlen távolsági szabályok
• 7. Csapat üldözés szabályai
• 8. A tömeges indulás szabályai
• 9. Korcsolyázó csere szabályai
• 10. Olimpiai kvalifikációs szabályok
• GYIK

Mi a gyorskorcsolyázás 10 legfontosabb szabálya?

1. Kezdő szabályok
2. Crossover szabályok
3. Időzítési szabályok
4. Berendezési szabályok
5. Kapcsolattartási szabályok
6. Egységes távolságok szabályai
7. Csapat üldözés szabályai
8. Tömeges indulás szabályai
9. Korcsolyázó csere szabályai
10. Olimpiai kvalifikációs szabályok

1. Kezdő szabályok

A gyorskorcsolyázás rajtszabályai arra vonatkoznak, hogy az egyes versenyzőknek hogyan kell elhelyezkedniük a verseny kezdetén. A korcsolyázóknak a rajt előtti vonalnál kell felsorakozniuk, amíg fel nem kérik őket, hogy vegyék fel a jelüket, és egyetlen korcsolyázó sem érhet a rajtvonalhoz, illetve nem tartózkodhat a rajtvonal felett. Ennek a szabálynak a megszegése hibás rajtnak minősül. Téves rajtnak minősül, ha egy korcsolyázó elfoglalja a helyét, mielőtt a versenybíró engedélyt adna rá, vagy elhagyja a rajtblokkokat a rajtpisztoly eldördülése előtt. A korcsolyázók egy figyelmeztetést kapnak, és minden olyan játékos, aki a figyelmeztetést követően hamisan indul, kizárható.

2. Crossover szabályok

A crossover egy korcsolyázó sávváltását jelenti a versenyen. Minden korcsolyázónak körönként legalább egyszer kell sávot váltania, mivel a pálya belső sávja kisebb távolságot tesz meg, mint a külső. Ennek a sávváltásnak a hátsó egyenesben kell megtörténnie, és az ütközések elkerülése érdekében az elsőbbség a külső korcsolyázóé. A belső ív rossz időpontban történő elhagyása vagy a sávok átvágása kizárást vonhat maga után.

3. Időzítési szabályok

Ami a gyorskorcsolyázás időmérését illeti, a legtöbb időt nem kézzel, hanem automatikusan tartják. Ez azt jelenti, hogy az egyes korcsolyázók idejét a startpisztoly eldördülésétől a célvonal átlépéséig követik. Ez a helyzet az olimpiákon és más kiemelt eseményeken. Azonban még az olimpián is használnak kézi időmérőket arra az esetre, ha az automatikus rendszer meghibásodna vagy meghibásodna. Mint már említettük, minden korcsolyázónak fel kell sorakoznia a saját helyére, fel kell vennie a jelét, és mozdulatlanul kell maradnia a startpisztoly eldördüléséig.

4. Felszerelési szabályok

A gyorskorcsolyázásban van néhány felszerelési szabály, amelyek kifejezetten az egyenlő versenyfeltételek megteremtésére és a csalás megelőzésére szolgálnak. A korcsolyázóknak tilos bármilyen technológiát vagy módosítást alkalmazniuk a korcsolyájukon, amely előnyhöz juttatná őket. Minden korcsolyázónak bőrszűk ruhát kell viselnie, olyan módosítások nélkül, amelyek megváltoztatják az alakját, hogy segítsék a korcsolyázót. Ha egy korcsolyázó olyan felszerelést használ, amely nem felel meg ezeknek a követelményeknek, kizárás jár érte.

5. Kapcsolattartási szabályok

A gyorskorcsolyázás érintkezési szabályai szerint a pálya külső sávjában lévő korcsolyázónak van elsőbbsége. Ez azt jelenti, hogy a sávok keresztezésekor bekövetkező bármilyen érintkezésért a pálya belső oldalán lévő sportoló a felelős. Ha olyan érintkezés vagy ütközés történik, amely befolyásolja egy másik korcsolyázó eredményét, az a belső sávban lévő korcsolyázó kizárását eredményezheti, ha úgy ítélik meg, hogy nem adta meg az elsőbbséget a külső sávban lévő korcsolyázónak.

6. Egyetlen távolsági szabályok

Az egytávú versenyszámok esetében a sportolók csak egyszer versenyeznek, nem pedig többször. Párokra osztják őket, amelyek egyszerre korcsolyáznak, hogy egy szervezettebb versenyt hozzanak létre. Az indulási sorrend meghatározásához sorsolásra kerül sor, amely minden korcsolyázót egy csoportba sorol a világkupán és világbajnokságon elért képességeik és eredményeik alapján. Az első csoportba a legjobb korcsolyázók kerülnek, és ők indulnak először. A kettes csoportba a következő legjobb korcsolyázók csoportja kerül, majd az utolsó előtti és utolsó előtti korcsolyázók csoportja következik a hármas és négyes csoportban.

7. Csapat üldözés szabályai

A csapat üldözéses gyorskorcsolyázásban a szabályok szerint minden csapatnak három korcsolyázóval kell rendelkeznie. Minden csapat a kettéosztott pálya egyik oldalán indul, és az egész verseny alatt ezen a pályán kell korcsolyáznia. A verseny megnyeréséhez minden korcsolyázónak át kell haladnia a célvonalon, és amelyik csapat nem tudja mindhárom korcsolyázóját áthaladni, azt kizárják. Az az ország vagy csapat, amelynek mindhárom korcsolyázója elsőként ér célba, győztesnek nyilvánítják. Az olimpián több futamot és több kiesést rendeznek, ami eltér a világbajnokságtól és a világkupától, mivel ezek mindkettő csak egyetlen futamból áll.

8. A tömeges indulás szabályai

A tömegrajt egy olyan versenyforma, amelyben akár 24 egyéni korcsolyázó is részt vehet egy szabad versenyben, hogy ki ér elsőként célba. A verseny általában 16 kör hosszú, és három "sprintkört" tartalmaz. A sprintkörök közé tartozik a negyedik, a nyolcadik és a tizenkettedik kör. Minden korcsolyázó, aki elsőként fejezi be ezeket a köröket, pontokat kap érte. Ezek a pontok azonban nem számítanak bele az éremszerzésbe, hanem csak a többi korcsolyázó rangsorolására szolgálnak, akik nem szereznek érmet. A 16 kört elsőként teljesítő három sportoló arany-, ezüst- és bronzérmet kap.

9. Korcsolyázó csere szabályai

Ha egy sportoló visszautasítaná a meghívást, vagy nem tudna részt venni a játékokon, akkor az adott sportoló országának kell döntenie a helyettesítéséről. Ez a leggyakrabban akkor fordul elő, ha egy sportolót családi vészhelyzet vagy sérülés akadályozza a részvételben. Pontosabban, az adott ország olimpiai szervezetének feladata a helyettesítő személy megtalálása. Ez általában a következő legeredményesebb korcsolyázó a kvalifikációs versenyekről.

10. Olimpiai kvalifikációs szabályok

Az olimpiai játékokra 166 gyorskorcsolya selejtezőhely áll rendelkezésre. Minden nemzet azonban az előző évi világbajnokságon elért teljesítménye alapján kvótát kap a küldhető sportolók számára. Az országok selejtezőket tartanak, hogy kiválasszák az egyes versenyekre küldhető sportolókat. Gyorskorcsolyában minden versenyszámba nemzetenként legfeljebb három sportolót lehet küldeni. Minden nemzet hét férfit és hét nőt küldhet, vagy alkalmanként egy-kettővel többet a kvalifikáció alapján. Például egy nemből nyolc versenyzőt lehet küldeni, ha az ország egy kivételével minden versenyszámban kvalifikálja magát, vagy kilencet, ha az ország minden versenyszámban kvalifikálja magát.

GYIK

Milyen háromféle gyorskorcsolya versenyszám létezik?

A gyorskorcsolya versenyek három típusa az egyéni táv, a tömegrajt és a csapat üldözéses versenyek. Az egytávú versenyek olyan egyéni versenyszámok, amelyeket egy meghatározott, 500 és 10 000 méter közötti távra rendeznek. Általában három-négy versenyzőből álló előfutamokban zajlanak, és az egyes előfutamok győztesei jutnak tovább a döntőbe. A csapatos üldözéses versenyeken két háromfős csapat indul, mindkét csapat az ovál ellentétes oldaláról indul. Azt a csapatot nyilvánítják győztesnek, amelyik egy meghatározott táv után elsőként halad át mindhárom korcsolyázó a célvonalon. Általában ezeket a versenyeket párosítás vagy versenyszerű formátumban rendezik, mivel a csapatok egyszerre ketten versenyeznek. A tömegrajtos versenyeken legfeljebb 24 korcsolyázó állhat rajthoz, és minden korcsolyázónak 16 kört kell teljesítenie. Ez különbözik a csapatos üldözéses és az egytávú versenyektől, mivel itt nincsenek sávok, és minden korcsolyázó egyszerre versenyez.

Hogyan működnek a csapat üldözéses versenyek az olimpiai gyorskorcsolyázásban?

Az olimpiai csapat üldözéses versenyen két háromfős csapat versenyez egyszerre ugyanazon a pályán, ellentétes irányból indulva. Ezeket a versenyeket a belső pályán rendezik, és a férfiaknál nyolc, a nőknél hat kört korcsolyáznak. A célba éréshez mindhárom tagnak át kell haladnia a célvonalon, és ha egy csapat nem tud három tagot a célba juttatni, automatikusan kizárják. Az olimpia abban különbözik a világkupától és a világbajnokságtól, hogy az utóbbin csak egy futamot rendeznek, és az egyes csapatok idejét rangsorolják. Az olimpián több kiesési forduló is van.

Mi történik, ha a gyorskorcsolyázásban érintkezel az ellenfeleddel?

Ha a verseny során a korcsolyázók érintkeznek egymással, a kétségek alapján a legkülső korcsolyázót kell előnyben részesíteni. Ez különösen akkor igaz, amikor a játékosok megpróbálják keresztezni a sávokat; az elsőbbséget a külső korcsolyázónak kell megadni, különben a belső korcsolyázó kizárásra számíthat. Ez akkor is igaz, ha a belső sávban lévő korcsolyázó befolyásolja egy másik korcsolyázó teljesítményét. Ebben az esetben a belső sávban lévő korcsolyázó ismét kizárásra számíthat.