A kerekesszékes kosárlabda 10 legfontosabb szabálya
KosárlabdaA kerekesszékes kosárlabda egy gyors tempójú és akciódús sport, amelyben kerekesszékkel közlekedő sportolók játszanak egymás ellen versenyszerűen. A sportág nagyon hasonlít a hagyományos kosárlabdához a pontszerzés, a pálya mérete és a csapat szempontjai tekintetében. Néhány szabály némileg módosult a játék jellegéhez igazodva. A sport intenzív, és sok sportoló a fizikum, a mentális keménység és az öröm érzésével játszik, amikor csak játszik.
A sportot 1945-ben rehabilitációs tevékenységként hozták létre a második világháborúban harcoló katonák számára. A kerekesszékes kosárlabda világszerte népszerű, sőt a paralimpiai játékok egyik legnépszerűbb sportága! Izgalmat kelt a kosárlabda rajongók körében, és barátságos rivalizálás is kialakult a csapatok között Európában. Először az 1960-as paralimpiai játékokon szerepelt, és mind az Egyesült Államokban, mind Európában nagy rajongótáborra tett szert.
Tartalomjegyzék
- Mik a kerekesszékes kosárlabda szabályai?
- 1. Játékidő
- 2. Pontszámítás
- 3. Dribbling
- 4. Utazó
- 5. Három másodperces szabály
- 6. Lövésidő megsértése
- 7. Szabálytalanságok
- 8. Szabaddobások
- 9. Határon kívül
- 10. Emelés
Mik a kerekesszékes kosárlabda szabályai?
- Játékidő
- Pontozás
- Dribbling
- Utazó
- Három másodperces szabály
- Shot Clock megsértése
- Szabálytalanságok
- Szabaddobások
- Határon kívül
- Emelés
1. Játékidő
A kerekesszékes kosárlabda játékideje 4 negyedből áll, 10 perces szünetekkel. Ahányszor a labda halottnak minősül, az óra megáll, és nem folytatódik, amíg a játék nem folytatódik, és a labda nem él. Amint egy negyed véget ér és egy új kezdődik, a játékosnak be kell szereznie a labdát, hogy folytatni tudja a játékot és elinduljon az óra. Ez nem vonatkozik a játék kezdetére, mivel a félpályánál egy felugró labdát kell kezdeményezni, és amikor a csapat befejezi a feldobást, a játékóra elindul.
A "stand-up" kosárlabdához hasonlóan, ha a 4 szabályozott időszak végén az eredmény döntetlen, akkor hosszabbításra kerül sor. A hosszabbítás időtartama 5 perc, és annyi hosszabbítást lehet játszani, amíg a győztes meg nem születik.
2. Pontszámítás
A pontozás tekintetében a kerekesszékes kosárlabda ugyanazokat az eljárásokat követi, mint a hagyományos kosárlabda. A pontszerzéshez a játékosnak át kell lőnie a labdát a gyűrűn. A kerekesszékes kosárlabdában három pontot lehet szerezni: kétpontos, hárompontos és szabaddobás(ok).
A kétpontos dobás minden olyan dobás, amelyet a hárompontos íven belül dobnak, és 2 pontot ér. A hárompontos bármely olyan dobás, amelyet a hárompontos ív mögül indítanak, és három pontot ér. A kerekesszékes kosárlabda esetében, mivel a kerekesszéket a játékos testének részének tekintik, teljesen a hárompontos vonal mögött kell lennie ahhoz, hogy a dobás 3 pontot érjen. A szabaddobás dobása egy lehetőség a játékos számára, hogy szabad pontokat szerezzen anélkül, hogy védő őrizné őt dobás közben. A büntetődobás 1 pontot ér minden olyan dobásért, amelyet a büntetővonalnál végeznek el.
3. Dribbling
A kerekesszékes kosárlabdázás kicsit más, mint a hagyományos kosárlabdában. Ebben a sportágban a dribbling az, amikor a játékos tolja a kerekeit, és egyszerre pattogtatja, koppintja vagy gurítja a labdát a padlón. A dribble addig nem számít élő dribbelnek, amíg a játékos nem birtokolja teljes mértékben a labdát, és nem kezdi meg az akcióját.
A kerekesszékes kosárlabdában nincs dupla dribble szabálytalanság, amikor a játékos befejezi a dribble-t, majd újra elkezdi a dribble-sorozatot anélkül, hogy elveszítené a labda feletti kontrollt. Ez lehetővé teszi, hogy ezek a játékosok szabadabban mozoghassanak és irányíthassák a labdát a játék során. Továbbá egy játékosnak megengedett, hogy 1-2 nagy lökést tegyen a kerékkel, miközben a labda az ölében van, mivel ez aktív dribblingnek számít, és nem minősül "utazásnak".
4. Utazó
Akárcsak a dribbling, a kerekesszékes kosárlabdában az utazás is kicsit más, mint a hagyományos kosárlabdában. Utazásnak azt tekintjük, amikor a labdát teljes mértékben uraló játékos kettőnél több lökést használ bármely irányban a labdával való mozgáshoz anélkül, hogy dribbelne vagy elveszítené az irányítást a labda felett. A labda pályán való előrehaladásához hasonlóan minden pólómozgást aktív lökésnek kell tekinteni, és ha egy aktív pólómozgás meghaladja a két lökést, az is utazásnak számít. Nem számítanak utazásnak a kosárra irányuló több egymást követő dobások, a labda bármilyen irányú előrehaladás közbeni elrontása, valamint egy passz kivédése és a labda feletti irányítás megszerzése.
Ha egy játékost utazásért kiállítanak, akkor az labdavesztésnek számít, és a labdát a másik csapat kapja meg. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kerekesszékes kosárlabdában nincs dupla-dribbel vagy cipeléssel kapcsolatos szabálytalanság.
5. Három másodperces szabály
A három másodperces szabály a kerekesszékes kosárlabdában az, amikor egy játékos három másodpercnél hosszabb ideig tartózkodik a kulcs felfestett területén. Ez az eset mind támadásban, mind védekezésben előfordulhat. Akár támadásban, akár védekezésben követik el a szabálytalanságot, a büntetés eredménye ugyanaz marad, ami a labdabirtoklás elvesztése és az ellenfél csapatának jutalmazása.
Ugyanakkor meg kell érteni, hogy e szabály elfogadásának van néhány változata. Az egyik elfogadható, hogy ha egy játékos a büntetés 3. másodpercében van, amíg elhagyja a festéket, addig rendben van, és a játék a szokásos módon folytatódik. Egy másik elfogadás szerint, ha a labdát uraló csapat egyik játékosa úgy dönt, hogy dobni akar, akkor rendben van, ha egy játékos a festékben marad, hogy a legjobb lehetőséget kapja a labda lepattanózására.
6. Lövésidő megsértése
A 24 másodperces dobóórát arra használják, hogy megmutassák a játékosoknak, mennyi idejük van a dobásra. Ha a megadott 24 másodpercen belül nem sikerül dobni, az a dobásidő megsértését eredményezi, ami a labdabirtoklást az ellenfél csapatának adja. A dobásóra akkor kezdődik, amikor a labda megérinti a játékos kerekesszékét, vagy abban a pillanatban, amikor a játékos a labdával érintkezik.
A lövési kísérlet a 24 másodperces dobásidőn belül érvényes, amennyiben a labda teljesen elhagyja a játékos kezét. A labdának azonban el kell érnie a kosár peremét ahhoz, hogy a dobásidő 24 másodperc helyett 14 másodpercre álljon be. Ha a labda nem éri el a kosár peremének bármely részét, az a dobásidő megsértésének minősül, és a labda feldobását eredményezi.
7. Szabálytalanságok
Szabálytalanságot akkor követnek el, ha bármely játékos szabálytalan fizikai kontaktusba kerül egy ellenfél játékosával. Megjegyzendő, hogy a szék a játékos testének része, így a másik játékos székével való bármilyen szabálytalan érintkezés szintén szabálytalanságnak minősül. Sok szabálytalanság nagyon hasonlít a hagyományos kosárlabdához. Azonban nem a szabálytalanságok különböznek. Mégis, az a mód, ahogyan a játékosok egymással érintkeznek.
A sportban van egy megértett szabály, az úgynevezett "henger-elv", amelyet a játékos és a padló közötti képzeletbeli térnél magyaráznak. A henger magában foglalja a játékos teljes testét, a kerekesszéket és a karokat, amikor azok függőlegesen kinyújtva vannak. Ezt a teret mérőszámként használják annak meghatározására, hogy a pályán bármikor érintkezik-e és melyik játékos egy másik játékossal.
8. Szabaddobások
A szabaddobás az, amikor egy játékos úgy kap lehetőséget a pontszerzésre, hogy nincs védő a térfelén, aki védi őt. A szabaddobás 1 pontot ér, ha a kosár sikerül. Attól függően, hogy a játékost a dobás közben hol szabálytalankodtak a pályán, az határozza meg, hogy hány szabaddobást dobhat a játékos. Abban az esetben, ha a játékost a dobás közben szabálytalankodnak, és a dobás sikerül, a kosár számít, és a játékos lehetőséget kap arra, hogy további egy szabaddobást dobjon a vonalról.
A szabaddobás dobásakor legfeljebb négy védőnek kell elhelyezkednie a felfestett terület oldalsó hasábjain, két támadó játékosnak pedig a védekező játékosok között kell elhelyezkednie. Ez lehetővé teszi a védekező csapat számára a lehető legjobb esélyt a labda visszapattanózására egy elhibázott szabaddobás esetén.
9. Határon kívül
A kerekesszékes kosárlabdapálya határai megegyeznek a szabályozott profi kosárlabdapálya határaival. Ha a labdát irányító játékos elhagyja a határokat, vagy elveszíti a labda birtoklását a határain kívül, akkor az labdavesztést eredményez, és a labda a másik csapathoz kerül. Mint korábban említettük, a kerekesszéket a játékos testének részének tekintik. Ez azt jelenti, hogy ha a játékos kerekei vagy a szék bármely része a pályán kívülre kerül, miközben a játékos teljes mértékben uralja a labdát, akkor az szintén labdavesztésnek minősül. Ha maga a labda elhagyja a határt, akkor az a játékos, aki megérintette, kapja meg a turnoveret, és a labda az ellenfél csapatához kerül. Ugyanez a szabály vonatkozik arra is, ha egy játékos az ellenfél kerekeire dobja a labdát, akkor a labdát annak a csapatnak adják meg, amelyik nem érintette utoljára a labdát.
10. Emelés
Az emelés egy olyan szabály, amely csak a kerekesszékes kosárlabdára jellemző. Az emelés az, amikor egy játékos mindkét ütőjét felemeli a székéről annak érdekében, hogy tisztességtelen játékelőnyre tegyen szert az ellenféllel szemben. Az emelés nem megengedett, amikor a játékos dob, lepattanózik, megpróbál blokkolni egy dobást vagy hárítani egy passzt az ellenfél csapatától. Ha egy játékost "emelésen" kapnak, akkor büntetést követ el, és szabálytalanságot követ el.
A technikai hibát a szabálytalankodónak beszámítják, és az ellenfél csapata egy technikai szabaddobást dobhat, és megkapja a labda feletti irányítást. Ha azonban az emelési szabálytalanságot akkor fújták be, amikor a védő megpróbálta blokkolni a dobást, akkor ugyanez az eljárás következik, ha a játékos elhibázza a dobást. Ha azonban a labdát dobó játékos dobja a kosarat, akkor azt beszámítják, és lehetősége lesz egy további szabaddobásra.
