Az 5 leggyakoribb tollaslabda sérülés

Tartalomjegyzék

• Milyen gyakran fordulnak elő sérülések a tollaslabdázás során?
• Melyek a legnépszerűbb sérülések a tollaslabdában?
• 1. bokaficam
• 2. Csuklóhúzódás
• 3. Teniszkönyök
• 4. Dobó könyök
• 5. Rotátorköpeny-sérülés

Milyen gyakran fordulnak elő sérülések a tollaslabdázás során?

Általánosságban elmondható, hogy a tollaslabda olyan sport, amelyben nincs sok sérülés, mivel nem érintkezős sport. A tipikusan előforduló sérülések valószínűleg az izmok vagy ízületek túlterheléséből erednek, amelyek a test hasonló mintázatú mozgatásából származnak a tevékenység során. Ezen sérülések egyike sem túlságosan súlyos vagy életveszélyes az alkalmi szinten játszók számára. Sőt, van rá esély, hogy soha nem tapasztalja őket. Ha azonban elég sokáig játszol, valószínű, hogy találkozhatsz néhány ilyen gyakori sérüléssel.

Melyek a legnépszerűbb sérülések a tollaslabdában?

1. Boka rándulás
2. Csuklóhúzódás
3. Teniszkönyök
4. Dobó könyök
5. Rotátor mandzsetta sérülés

1. bokaficam

A bokaficam igen gyakori sérülés a tollaslabda sportban. A bokaficam akkor következik be, amikor a bokát körülvevő szalagban szakadás vagy nyúlás következik be. Ez általában akkor következik be, amikor a sportoló kényelmetlen helyzetben elfordítja a lábát, és meggörbíti a bokáját, ami a boka duzzanatát és zúzódását okozza a fájdalommal együtt. A tollaslabdázóknak gyakran megrándul a bokájuk, mert hirtelen és rángatózó mozdulatokkal próbálják megütni a madarat, majd gyorsan visszatérnek az eredeti helyzetbe. Ráadásul a tollaslabdázók, amikor visszatérnek az eredeti pozícióba, hátrafelé kocognak, nem látják a lábuk elhelyezését, és megbotlanak.

2. Csuklóhúzódás

A csuklóhúzódás olyan sérülés, amely meglehetősen gyakran előfordulhat a tollaslabdapályán. A csuklóhúzódás a csuklóban lévő szalag túlnyújtása, ami fájdalmat és kellemetlenséget okoz. Ez nagyon gyakori a tollaslabdában, mivel a sportolók a tollaslabdaütővel folyamatosan a csuklójukat mozgatva ütik a madárkákat, hogy a legjobb ütést érjék el. Ez az ismétlődő mozgás anélkül, hogy a túlnyújtott szalagok gyógyulására lenne idő, megterheli őket, és fájdalmat okoz a tollaslabdázó felé.

3. Teniszkönyök

Bár ez a sérülés a sérülésen belül más sportágnevet visel, mint a tollaslabda, a tollaslabdázók gyakran szenvednek teniszkönyöktől, mivel az elsődleges felszerelésük az ütő használata. A teniszkönyököt technikailag laterális epicondylitisnek nevezik, és a könyök külső területén okoz fájdalmat az alkar izmait a könyök külső oldalán összekötő inak gyulladása vagy mikrorepedése miatt. Tollaslabdában ezt a sérülést a fonáktechnika túlterhelése, vagy magának a fonáklendítésnek a rossz technikája okozza.

4. Dobó könyök

A dobó- vagy golfozói könyök hasonló a teniszkönyökhöz, de ez a sérülés a könyök belső oldalát érinti. Az orvosilag medialis epicondylitisnek nevezett dobókönyököt a kar erőteljes lendítésének ismétlődő mozdulatai okozzák. Ez számos olyan sportágban gyakori, ahol egy nagyméretű eszközt használnak valaminek a megütésére, vagy a nagy sebességgel labdákat dobó dobóknál. A tollaslabdában minden játékos az ütő minden egyes lendítésébe erőt és erőt épít be, ami az alkart a belső könyökkel összekötő inak megterhelését okozza, ami ezt a sérülést eredményezi.

5. Rotátorköpeny-sérülés

A rotátorköpeny-sérülésről nem meglepő hallani a tollaslabdázók körében. A rotátorköpeny-sérülés azt az izomcsoportot érintő sérülés, amely a karokat a vállízületben tartja és körülveszi a vállat. Ezt a sérülést jellemzően a váll túlterhelése és az ismétlődő forgómozgások okozzák. Ez gyakori a tollaslabdában, mivel a rotátorköpeny-izmok minden alkalommal igénybe veszik a sportolót, amikor az ütőt lendíti a madárütéshez. Mivel ezeket a forgó vállmozgásokat nem lehet közvetlenül elkerülni a tollaslabdában, sok tollaslabdázó a játék előtt vállerősítő és hajlékonysági gyakorlatokat épít be az edzésébe.